Mesterséges Intelligencia – lehetőségek és veszélyek – Föld Köztársaság 14. rész

Kedves Olvasó!

Köszönöm, hogy velem tart. Az itt olvasható és a következő 10 blogom a készülő FényCivilizáció című könyvemben is megtalálható lesz.

Jelenleg a negyedik ipari forradalom korszakában vagyunk, amely a digitális technológiákra, különösen az MI-re, vagyis a mesterséges intelligenciára, az automatizálásra és robotikára összpontosít. Ezek a technológiák nemcsak új munkahelyeket hoznak létre, hanem nagy hatással vannak a meglévő munkakörökre is, különösen a gyártóiparban. A termelékenységben azok az országok állnak a legjobban, amelyeknek a legtöbb robotja van, például Dél-Korea, Szingapúr, Japán, Németország, Svédország és Hongkong. Kína több robotot telepít, mint a világ többi része együttvéve. Az MI technológia még mindig több szempontból ismeretlen és sokkal több munkahelyet érinthet, mint a robotok és a számítógépek. Az MI minden állást érint a legfelső vezetői munkakörök kivételével. Munkahelyhiány ugyan nem lesz, de új készségekre lesz szükség ahhoz, hogy az MI segítségével boldogulni tudjunk.

Az olyan számítógépes rendszereket vagy programokat jelent, amelyek képesek emberi intelligenciára jellemző feladatokat végrehajtani. Ezek a rendszerek különféle technikákat alkalmaznak a tanulásra, érvelésre, problémamegoldásra, és döntéshozatalra. Az MI célja, hogy olyan algoritmusokat és modelleket fejlesszen ki, amelyek segítségével a gépek képesek önállóan elvégezni összetett feladatokat, tanulni a tapasztalatokból, és adaptálódni a környezetükhöz. (ChatGPT 20240630)

Az Európai Parlament szerint: „A Mesterséges Intelligencia egy gépnek az a képessége, amivel olyan emberi képességeket, mint logikus gondolkodás, tanulás, tervezés és kreativitás, imitálni tud.” (AI Act – AIA Európai Parlament Sajtóközlemény plenáris ülés imco libe 2024.3.13.) Tehát az MI nem gondolkodik logikusan, nem tanul, nem tervez és főleg nem kreatív, hanem mindezeket imitálja.

Tillmann J. A. „Mi és a MI A természetes és a mesterséges intelligenciáról” (Élet és Irodalom LXVIII. évfolyam, 25. szám, 2024. június 21.) szerint az MI csak már meglevő adatállományból képes meríteni. Az MI nem rendelkezik alkotóképességgel (kreativitással), ugyanis az alkotóképesség olyat hoz létre, ami még nem volt. Se előtte, se másutt, sem sehol.

Az MI-t méltán hasonlítják egy olyan oroszlánhoz, akit házőrzésre alkalmaznak; hatékonysága magasfokú és megbízhatósága kétségtelen: minden betolakodót felfal. De ennek a veszélynek maguk a lakók, a felhasználók is ki vannak téve, mert nem tudjuk, hogy MIt is engedünk a házba. Lévén egy olyan önfejlesztő rendszer, amelynek működésébe – és így távolabbi fejleményeibe – nincs belátásunk.

Az MI különböző területeket foglal magában, többek között ChatGPT 20240630 saját kiegészítésekkel

1. Gépi tanulás (Machine Learning).
2. Mélytanulás (Deep Learning)
3. Természetes nyelv feldolgozás (Natural Language Processing):
4. Számítógépes látás (Computer Vision)
5. Robotika (Robotics)
6. A dolgok internete, vagyis a DI (Internet of Things (IoT)).
7. ChatGPT

Az MI-vel kapcsolatban az egyik lehetséges jövő egy olyan világ, ahol a bőséges erőforrásokat mindenki vetélkedés nélkül érheti el, és ezek tisztességes módon oszlanak el a Föld lakói között. A másik jövőkép véglet szerint a „mesterséges szűkölködés” lesz jellemző, ahol a legtöbben nyomorban tengetik az életüket, igazságtalanság és nélkülözés az osztályrészük, és nem biztosítják számukra az alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat sem. (Omar H, Tilesch Gy 2021. 24. o.)

Az MI áttörést hozhat az önvezető autók és kamionok működtetésében is. Ezzel elérhető lesz az, hogy sokkal kevesebb autó és kamion is képes lesz megoldani a mai és jövőbeni feladatokat. További előny, hogy a forgalmi torlódások kiküszöbölésével gyorsabb haladás valósulhat meg. A gépkocsivezetők munkaideje pedig felszabadul más tevékenységek számára. Hozzáteszem, hogy a kevesebb személyautóhoz alapjáratra kell állítani a szerzési és birtoklási ösztönünket is, mert ma sem azért van a gazdag országokban ilyen rengeteg autó, mert kihasználják azokat, hanem azért, mert birtoklásuk tekintélyt, hatalmat is jelképez.

Az MI teljesen átalakítja az oktatási rendszert, és a tananyag átadás technikáját. A jövőben a tanulás személyre szabottabb és rugalmasabb lesz, összhangban az elvárt oktatási eredményekkel. (Omar H, Tilesch Gy 2021. 59. o.)

Az MI áttörést hozhat az új gyógymódok kialakításában, új gyógyszerek felfedezésének felgyorsítására, az egyénre szabott orvoslás megvalósításában, a gyorsabb diagnózisok létrehozásában és az életet fenyegető állapotok korai felismerésében.

Az MI jótékony hatásaiért meg kell dolgoznunk, miközben a veszélyeit kezelnünk kell. Ez a reagálás rendkívül megkésett.

Kedvező fejlemény, hogy az Európai Unió Parlamentje 2024 március 13.-án elfogadta az MI-ről szóló törvényt, amely átfogó szabályozási keretet biztosít az MI rendszerekre az EU-ban. Az úttörő jogszabály célja az MI biztonságos és etikus használatának biztosítása, az egyensúly létrehozása az MI technológiák fejlődése és az alapvető jogok és etikai normák védelme között, valamint a globális szinten mértékadó szabványok meghatározása. Mindezek révén az EU vezető szerepbe helyezése a megbízható MI terén. (AI Act – AIA Európai Parlament Sajtóközlemény plenáris ülés imco libe 2024.3.13.)

Az MI hatékony, a Föld minden országára kiterjedő hatékony szabályozást megnehezíti, hogy még nincs olyan demokratikus hatalmi központ, amely az egész FöldNépe érdekében lépne fel az MI szabályozásban és az MI által okozható veszélyek kivédésében, elősegítve annak kedvező hatásait.

Következő blogom témája: a Föld visszavadítása

Köszönöm, hogy velem tartott, a jövő héten is várom a találkozást és üdvözlöm Önt,