A biomassza a napenergia energiacélú közvetett hasznosítása a biológiai jelenségek tudatos alkalmazásával. A mező- és erdőgazdasági termelés tulajdonképpen a napenergia átalakítása: a Föld felszínére érkező napenergiát a növényi klorofil kémiai energiává alakítja át, amely táplálék, élelem, nyersanyag, energiaforrás. A jelenlegi energiaforrásaink (szén, kőolaj, földgáz) is az évmilliókkal ezelőtt földre érkezett napenergia biológiailag megkötött és tárolt alakja.

A Nap, az egyik legalapvetőbb megújuló energiahordozó és számos más energiafajtának is az alapja. A lehetséges hasznosítás szempontjából elkülöníthetünk passzív és aktív energiatermelést. Passzív hasznosításkor az épület tájolása és az építőanyagok a meghatározóak, ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre.

A megújuló energiaforrásokra alapozott intelligens energiaellátó rendszerek lehetővé teszik azt, hogy az egész energetikai rendszerben olyan áttörés következzék be, mint amilyennek tanúi lehettünk az 1960-70-es években, amikor a központi számítógép óriásokat felváltották a személyi számítógépek.

Kedves Olvasó! Köszönöm, hogy velem tart. Az itt olvasható blogom a jövő év első felében a Gondolat Kiadónál FényCivilizáció címmel megjelenő könyvemben is megtalálható lesz. A Magyar Nagylexikon, (2001) (394) meghatározása szerint „a megújuló energiaforrás olyan...

Amikor fosszilis tüzelőanyagokat, így szenet, olajat vagy földgázt égetünk el erőművekben villamos energia előállítására vagy lakásaink fűtésére, gépkocsijaink, hajóink, repülőgépeink hajtására használjuk, akkor szén-dioxid és víz keletkezik. Ezek a fosszilis energiahordozók ilyenformán elhasználódnak, és emberi időléptékben nem újíthatók meg.