„Azért szorgalmazom a világkormány felállítását, mert meggyőződésem, hogy csak így háríthatjuk el a veszélyt, amelyhez fogható az emberiséget fennállása óta még soha nem fenyegette. A teljes pusztulás elkerülése minden más céllal szemben prioritást kell élvezzen.”
Ez volt Albert Einstein véleménye akkor, amikor a Föld lakóinak létszáma a mainak a harmada volt, amikor a klímakatasztrófa fenyegető árnya még nem homályosította el a Napot, amikor még csak egy országnak volt atomfegyvere és a mainál sokkal kevesebben haltak meg klíma katasztrófák, alultápláltság, vagy éhezés következtében. Noha lehetne magunkat azzal vigasztalni, hogy azért csak-csak haladtunk, hiszen ma már a FöldNépének kisebb része él mélyszegénységben, de ez is legalább 800 millió embert jelent. Ismétlem: 800 millió embert.
Nyilvánvaló, hogy ha Albert Einstein látott volna más megoldást, akkor azt javasolta volna, de nyilatkozataiból egyértelműen kitűnik, hogy csak ezt az utat tartotta járhatónak. Vagyis ahogyan Einstein nevezi: a világkormányt.
A megoldás keresése közben megállapította, hogy „A nemzeti hűség túlzottan korlátozó természetű. Az embereket meg kell tanítani arra, hogy világviszonylatban gondolkozzanak. A nemzetközi együttműködés érdekében egy bizonyos mértékben minden országnak le kell mondania a szuverenitásáról. Ahhoz, hogy elkerüljük a pusztítást, fel kell áldozni az agressziót.” Ezt Albert Einstein 1935 augusztusában fogalmazta meg a Survey Graphic-nak adott interjújában, vagyis akkor, amikor az egész Földön, de főleg Németországban és Olaszországban, valamint Japánban tombolt a nacionalizmus, a terror, a fegyverkezés, és a más országok ellen nyíltan vállalt agresszió, miközben teljes gőzzel folyt az újabb világháború kirobbantására való eszeveszett felkészülés.
Albert Einstein meghatározza azt a két csoportot, amely a legnagyobb akadályát jelenti a nemzetközi biztonság megteremtésének. Egyik az egyes országokban hatalmon levők hatalomvágya, amely ellenséges bármiféle nemzeti szuverenitás-korlátozással szemben. A másik pőre anyagi érdekből támogatja a hatalmon levőket; az, amely „a társadalmi következményekre való tekintet nélkül a hadviselést, a fegyvergyártást és – értékesítést szimplán olyan lehetőségnek tekinti, amellyel személyes érdekeiket szolgálhatják, illetve növelhetik személyes hatalmukat.” Hogyan lehetséges az, hogy ez a két csoport ilyen erősen képes a markában tartani a hátrányokat elszenvedő túlnyomó többséget, vagyis a FöldNépét? Albert Einstein válasza: […]” ez a kisebbség, az aktuálisan uralkodó osztály a markában tartja az iskolákat és a sajtót, általában még az egyházat is. Így lehetősége nyílik arra, hogy befolyásolja és irányítsa a tömegek érzelmeit, s puszta eszközként használja fel őket.”
Albert Einstein szerint (is) azért képesek a hatalmon levők, a fegyver lobbi, az iskolák és a sajtó felszítani a gyűlöletet, mert az emberben eleve benne van a késztetés a gyűlöletre és a pusztításra. Azonban ez normális időkben rejtve marad, de szokatlan körülmények között felszínre tör és a kollektív pszichózis szintjére hevíthető. A tapasztalat szerint az értelmiség, ahelyett, hogy a közvélemény felvilágosítását szolgálná az ilyen kritikus helyzetekben, hajlamos arra, hogy maga is ezeknek a végzetes szuggesztióknak áldozatul essen.
Amennyiben a filozófia valóban az emberi élet alapvető jelenségeiről alkotott elméletek összessége, úgy semmiképpen sem lehet közömbös az emberiség előtt álló új kihívásokkal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy a 21. század tudományának és filozófiájának reagálnia kell újra és újra az emberi agresszió, a saját faj irtására való ősi hajlam 21. századi jelenségeire, a fegyverkezési őrületre, a természet pusztítás egyre növekvő méreteire, következményeire és tarthatatlanságára, és a klíma katasztrófára. Meg kell találnia a választ a túlnépesedési tragédia okozta egyensúlytalanságok emberi indítékaira. Valamilyen módon meg kell fejtenie a kollektív tétlenség önpusztító és Földpusztító indítékait és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az ebből következő végzetet elkerüljük.
Ma úgy jellemezhetjük a helyzetünket, hogy minden gyorsul, de főként a végromlás.
Egyre többen vagyunk, akik arra várunk, hogy a modern filozófia megalapozza a gazdag országokban uralkodó, egyre inkább elhatalmasodó hedonizmus elvetését, és helyette egy önkorlátozó, szellemi, lelki gazdagságra törekvő mentalitást segít kialakítani.
Nyilvánvaló, hogy a felvázolt négy fő kihívás kezelésére szükségesek, de nem elegendőek a gazdaságban megvalósítandó átalakítások. A létünket meghatározó, és a FöldNépe jövőjét alapjaiban veszélyeztető új kihívások kezeléséhez a mainál fejlettebb (öko)etikára, más erkölcsi normákra, új ideálokra van szükségünk. Ezek nélkül nem leszünk képesek úrrá lenni ezeken a kihívásokon. Tisztában vagyok vele, hogy ez egy veszélyes terep, hiszen minden eddigi erőszakba torkollott ideológia ezt hirdette, annak előtte, hogy az erőszakot rá szabadította volna az emberekre. Itt nem erről van szó, mert az Uniók és a Föld Köztársaság csak demokratikusan működő létező (entitás) lesz/lehet, erőszak és agresszió nélkül. Azonban a mértéktartás, az önkorlátozás eszméi nélkül semmi esélyünk nincs arra, hogy megmaradjunk. Ugye komoly ember nem képzeli azt, hogy a gazdag országokban és a fejlődő országok leggazdagabb polgárainál tapasztalható pazarló, korlátlan mértéket öltő, egyre zabolátlanabb fogyasztás fenntartható. Ugyan különböző mértékben, de minden nagy vallás arra ösztönöz, hogy legyünk tisztában a korlátainkkal, legyünk mértéktartóak, és embertársainkhoz pedig méltányosak.
Következő blogom témája: FöldPolgár öntudat
Köszönöm, hogy velem tartott, a jövő héten is várom a találkozást,
https://gondolatkiado.hu/ebook/fold-koztarsasag/
https://gondolatkiado.hu/webshop/tortenelem-es-politologia/fold-koztarsasag/
Legutóbbi hozzászólások