A Föld Köztársaság működése – Föld Köztársaság 4. rész

Sigmund Freud a Totem és tabuban felállítja a maga barbárság-civilizáció paradigmáját. Az egyik oldalon az ösztönök azonnali kiélése, a másikon a lassítás, formák teremtése és a formák megtartása. És még egy alapvetően fontos mozzanat: a barbárságnak akkor van vége, a civilizáció akkor kezdődik, mondja Freud, amikor a másikat, a mást, az idegent nem tartjuk eleve ellenségnek.

Polányi Mihály szerint „ha a demokrácia adta szabadságot-szabadosságot korlátozzák, az mindig totalitarizmusba torkollik”.

A nemzeti bezárkózást favorizáló, támadó-védekező selejtesség, a ködbe vesző, léggé foszló révület (Fülep Lajos szóleleményei), vagy a reménytelen helyben topogás helyett viták során kiküzdött közjó munkálása. Ez a történelmi fordulópontok gyakori dilemmája. A jobb sorsú népek az utóbbit választják, vagyis a küzdelmesebb, ám a naposabb tájakra vezető utat követik. Azt az utat, amely egyre tágabb körű, egyre több népet magába fogadó összefogásokat pártolja és szervezi. A demokratikus Föld Köztársaság is erre törekszik.

A demokratát az jellemzi, hogy amikor a lázadó én akar belőle előjönni, a reformer én rendesen visszaparancsolja, mert újra rádöbben: ez szolgálja a közjót és nem a rombolás, nem az ösztön vezérelt hőbörgés.

A klasszikus demokráciák jellemzője, hogy a politikai pártok a társadalmon belüli konfliktusokat vitává szelídítik. Újabban az egyes autoriter hajlamú pártvezetők által uralt országokban kezd gyakorlattá válni, hogy az uralmon levő párt nem mérsékli a társadalmi konfliktusokat, hanem a közérdekkel és a közjóval ellentétben a végletekig élezi azt. Ennek az a következménye, hogy a közvélemény nem a közügyekkel, hanem a törzsi viszonyokba visszaszédült ellenségeskedéssel foglalkozik. Különösen aggasztó ez a jelenség akkor, amikor eddig soha nem tapasztalt kihívásokkal kerülünk szembe, hiszen ez nemhogy segítené, de hatásosan akadályozza a válaszok és a megoldások, kidolgozását, megvalósítását.

„A jogállamiság a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti. Az angolszász politikai rendszerben a joguralom (rule of law) azt fejezi ki, hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett. Önálló és független hatalmi ágak működnek egymás fékeiként és ellensúlyaként. A hatalom elfajulásának csak hatalom vethet gátat, a törvényhozó (országgyűlés), igazságszolgáltató (bíróságok) és a végrehajtó (kormány) hatalmi ágakat szét kell választani. Senkinek nincs abszolút hatalma még informális utakon sem. A jogállamiság a második világháborút követően kapott különös hangsúlyt, a weimari demokrácia csődjéből okulva. Adolf Hitler választásokon elnyert hatalma ugyanis bebizonyította, hogy a demokrácia önmagában nem garancia a jog érvényesülésére, mert elképzelhető, hogy a mindenkori többség korlátozza a kisebbségek jogait, vagy olyan embereket emel hatalomba, akik a jog fölé lépnek.”   

A Föld Köztársaság Alkotmány alapja a jogállamiság és az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, kiegészítve az 1950-től eltelt évtizedekben a fejlett demokráciákban elért újabb emberi jogkiterjesztésekkel.

A 21. századi liberalizmus vizsgálatakor élesen meg kell különböztetni a gazdasági liberalizmust és a jogvédő, kisebbségvédő liberalizmust. Miközben a neoliberális gazdaságpolitika olyan társadalmi egyenlőtlenségekhez vezet, amilyeneket a demokratikus országok társadalmai egyre kevésbé képesek elhordozni, azon közben a jogvédő, kisebbségvédő liberalizmus egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a demokráciák immunrendszerének erősítésében. Noha ennek is vannak, lehetnek a demokráciát apasztó fundamentalista vadhajtásai, amelyek ellen a törvénykezés eszközeivel fel kell lépni.

A lakóhelyi, egyházi, sportegyesületi, régiós, országos, Uniós, és az egész Föld társadalmára kiterjedő közösségeknek, civil szervezeteknek egyik lényeges vonása, hogy a hatalom ellensúlyaiként szolgálnak, kritikára, függetlenségre késztetik az egyéneket és a teljes politikai közösséget. Mindemellett olyan az egyén és az egész társadalom számára fontos feladatokat is ellátnak, amelyekre az Ország, az Unió, vagy a Föld Köztársaság szervei képtelenek. A FöldNépének elemi érdeke, hogy anyagilag és a közmédia eszközeivel ezeket a szervezeteket és az újabbak létrejöttét is támogassa.

Kik lehetnek a Föld Köztársaság létrehozásának hívei, segítői?

Mindazok, akik átérzik az emberiséget fenyegető, a fegyverkezési őrületből, a túlnépesedési tragédiából, a környezet kirablásából és elpusztításából, valamint az ember által felidézett klíma katasztrófából következő végromlás megelőzésének, elhárításának halaszthatatlan voltát.

Mindazok, akik felelősséget éreznek a saját életükért, a gyermekeik életéért és unokáik életéért, vagyis a Föld jövőjéért.

Nyilvánvaló, hogy a veszélyek és a megoldások felismeréséért sokat kell tennie minden kormánynak, minden FöldPolgárnak, de kiemelt szerepe van ebben az egyházaknak, a nem kormányzati szervezeteknek és főként minden országban az értelmiségnek.

Nem hozható létre a Föld Köztársaság a hatékony és minden országra kiterjedő társadalmi marketing és közmédia nélkül, amellyel külön fejezetben foglalkozom.

Következő blogom témája: A Föld Köztársaság ellenérdekeltjei

Köszönöm, hogy velem tartott, a jövő héten is várom a találkozást.